Testmozgással az egészségünkért

A rendszeres testmozgás hatása az egészségre

Szerző

Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna

Alapvetés

A rendszeres testmozgásnak az egészségi állapotra kifejtett pozitív hatása ma már széles körben ismert. A fizikai aktivitás az egészséges életmód egyik alappillére, és számos betegség megelőzésében, kezelésében is fontos szerepe van. A testmozgás ugyanis legalább annyira fontos része az egészséges életmódnak, mint az egészséges táplálkozás, vagy a dohánytermékek és az egyéb károsító anyagok fogyasztásának kerülése.

Számos kutatás bizonyította, hogy a testmozgásnak mindkét nemben, minden korosztályban egyformán jótékony hatása van mind a testi, mind a pszichés egészségre, ezek mellett pedig szociális készségeket is fejleszt. A rendszeres testmozgást végző emberek nemcsak bizonyos betegségek kialakulásának esélyét csökkentik a sport által az életükben, hanem mentálisan is erősebbek.

Nagyobb magabiztossággal, önfegyelemmel rendelkeznek, például egy diéta betartása kapcsán, nagyobb arányban állnak ellen drog, alkohol és egyéb káros szerek fogyasztásának, agresszivitási szintjük alacsonyabb, míg teherbírásuk, megküzdő képességük magasabb szinten áll nem sportoló társaikhoz képest. Érdemes tehát komolyan vennünk a rendszeres aktív testmozgás szükségességét, és alkalmat találni rá a mindennapjainkban is!

LEEV otthoni EKG és 24 órás kardiológiai felügyelet szolgáltatás

Mit értünk rendszeres testmozgás alatt?

A WHO definíciója szerint fizikai aktivitásnak tekinthető minden olyan testmozgás, mely energiaráfordítást igényel a vázizomzat részéről. Ezek a mozgásformák egyfelől a mindennapi életünk részei, de tudatosan is beépíthetőek a hétköznapokba. Ide tartozik a séta, a kertészkedés, a takarítás, vagy a kutyasétáltatás.

Rendszeres testmozgás a fizikai aktivitásformák napi vagy heti rendszerességgel történő, tudatos végzését jelenti. Minden fizikai tevékenység előnyös, és elvégezhető a munka, a sport és a szabadidő vagy a közlekedés (gyaloglás, kerékpározás, lépcsőzés) részeként, de tánc, játék és mindennapi háztartási feladatok, például kertészkedés és takarítás révén is.

Mind a mérsékelten intenzív, mind az erőteljes fizikai aktivitás javítja az egészséget. A WHO egyik jelmondata szerint „minden lépés a jobb egészséget szolgálja”.

A mozgásszegény életmód következményei:

Az Egészségügyi Világszervezet 2020-ban publikált adatai szerint minden negyedik felnőtt és ötből négy serdülő (a serdülőkorúak 80 %-a) nem végez elegendő fizikai aktivitást, mozgásszegény életmódot folytat. A WHO adatai szerint évente akár 5 millió haláleset is elkerülhető lenne, ha a világ lakossága aktívabb lenne.

További megdöbbentő statisztikai adat, hogy azoknak a személyek, akiknek nem megfelelő a fizikai aktivitásuk, 20-30% -kal növekszik a halálozási kockázatuk a kellően aktív emberekhez képest. Az inaktív életmód világszerte a vezető halálokok között szerepel, hiszen a mozgásszegény életmód kulcsszerepet tölt be a legmagasabb halálozással járó betegségek, a kardiovaszkuláris betegségek, a rosszindulatú daganatok és a cukorbetegség kialakulásában.

Világszerte a fizikai inaktivitás felelős a koszorúér-betegségek 6%-ért, a 2-es típusú cukorbetegség 7%-ért, az emlőtumorok és a vastagbéldaganatok 10%-ért. Összességében az inaktivitás 5,3 millió korai halálozásért tehető felelőssé.

A rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatásai:

A fizikai aktivitás jelentős egészségügyi előnyökkel jár mind a fizikai, mind a mentális egészségre nézve. Bizonyítékok támasztják alá, hogy azoknál, akik rendszeresen mozognak,

  • alacsonyabb a kockázata a korai halálozásnak, valamint a koszorúér-betegségek, a magas vérnyomás, az agyi érkatasztrófa, a 2-es típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma kialakulásának;
  • kisebb a vastagbél- és emlődaganat kialakulásának az esélye azokhoz képest, akik nem építik be az életmódjukba a rendszeres testmozgást;
  • a megfelelő minőségű és mennyiségű fizikai aktivitás fokozza az izomerőt és az állóképességet, jó hatással van a csontok egészségére és a szervezet anyagcseréjére;
  • a rendszeres testmozgás segíti a testtömeg fiziológiás határok között tartását;
  • az aktív életet élőket kevésbé sújtja a depresszió, a rendszeres testmozgás csökkenti a stresszérzékenységet, növeli a stressztűrő képességet és javítja az alvás minőségét;
  • a fizikai aktivitás fejleszti a gondolkodást, a tanulást és az ítélőképességet, csökkenti a kognitív hanyatlást és javítja a memóriát;
  • a rendszeres testmozgás biztosítja a fiatalok egészséges növekedését és fejlődését;
  • a fizikai aktivitás javítja az általános közérzetet.

Mindezek a kedvező változások már mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás révén is elérhetőek. Ilyen például a 30 perc gyaloglás, vagy 15 perc futás hetente legalább öt alkalommal. Amennyiben nincs ellenjavallata, az intenzívebb vagy hosszabb időtartamú fizikai aktivitás tovább fokozza a kedvező élettani adaptációs folyamatokat.

WHO ajánlások korcsoportonként:

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) weboldalán korcsoportonként ajánlásokat találhatunk a testmozgás javasolt mennyiségére vonatkozóan:

Egészséges gyermekeknek és kamaszoknak az ajánlások a következők:

Az 5-17 éves gyermekeknek és kamaszoknak legalább napi 60 perc közepes vagy magas intenzitású testmozgás ajánlott. A 60 perc felett végzett fizikai tevékenység további egészségügyi előnyökkel jár. A fizikai aktivitás nagy részét az aerob jellegű testmozgás kell, hogy kitegye. Magas intenzitású sportot érdemes beiktatni, ide tartozhatnak az izomerősítő gyakorlatok (pl. felülés, fekvőtámasz) és csontállományt javító mozgásformák (pl. ugrálás, futás, kosárlabda).

A 18-64 év közötti felnőtteknek szóló ajánlások az alábbiak:
Hetente legalább 150 perc mérsékelten intenzív vagy 75 perc intenzív gyakorlat végzése javasolt, vagy ezek megfelelő arányú kombinációja. (Mérsékelten intenzív testmozgás az, amely során már éppen nem lehet egy folyamatos társalgást fenntartani.) Izomerősítő gyakorlatokat is érdemes beépíteni legalább kétszer a hét folyamán. Az iránymutatások arra ösztönzik a nőket, hogy a várandósság alatt és a szülés után is rendszeres fizikai tevékenységet folytassanak.

Az idősebb (65 éves vagy idősebb) felnőtteknek ajánlott olyan tevékenységeket végezniük, amelyek fejlesztik az egyensúlyt és a koordinációt, valamint javallott az izomerősítés, hogy megelőzzék az eleséseket és segítsék az egészségi állapot megtartását.

Hazai aspektusok:

A magyar népesség egészségi állapotának javulása, a leggyakoribb krónikus betegségekmegelőzése jelentős mértékben életmódbeli tényezők függvénye. Hazánkban a KSH adatai alapján a mortalitás több mint 50%-áért a szív- és érrendszeri betegségek tehetőek felelőssé, a 2. típusú cukorbetegség prevalenciája hazánkban 3% fölött van, és bár némileg eltérőek az adatok, de csaknem egyetértés van abban, hogy az elhízás prevalenciája 20%, a túlsúlyé pedig 40% körül van.

Mindezt figyelembe véve, és ismerve a rendszeres fizikai aktivitás fentebb vázolt kedvező hatásait, vitathatatlan, hogy a különféle népegészségügyi programokban a fizikai aktivitás fokozásának lényegi szerepet kellene biztosítani. A hazai népesség egészségi állapotával kapcsolatos adatokat, a rendszeres fizikai aktivitás kedvező élettani hatásait elemezve nyilvánvaló, hogy a lakosság 77%-os inaktivitási szintjét figyelembe véve,életbevágó fontosságú lenne az aktivitási szint növelése.

Az egészségsport vagy szabadidősport nem igényel jelentősebb beruházást, elsősorban az embereket kell meggyőzni arról, milyen előnyökkel jár egészsége – de akar a karrierje – szempontjából, hogy megfelelő életmóddal esélye van a leggyakoribb krónikus betegségek valódi megelőzésére. Ebben a média és az oktatás mellett az orvosok szerepe meghatározó.

Összefoglalás

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan segít megelőzni és kezelni a nem fertőző krónikus betegségeket, például a szívbetegségeket, a stroke-ot, a cukorbetegséget és számos daganatos betegséget. Segít megelőzni a magas vérnyomást, fenntartani az egészséges testsúlyt, javíthatja a mentális egészséget, az életminőséget és a jólétet.

A rendszeres fizikai aktivitás, sportolás tehát egyértelműen pozitív hatással van az egészségünkre. Elmondható, hogy a sport egyszerre egészségvédő, egészségfejlesztő és egészségmegőrző hatással bír. A rendszeres testmozgást érdemes beépíteni a mindennapjainkba. Ez jelenthet naponként néhány buszmegállónyi sétát, vagy kerékpározást a tömegközlekedés helyett.

Természetesen az egészségünk érdekében az a legelőnyösebb, ha valamilyen rendszeres sporttevékenységet is sikerül beilleszteni a mindennapjainkba. A lényeg, hogy még ma kezdjünk el mozogni! „A fizikai aktivitás létfontosságú az egészség és a jólét szempontjából, hozzájárulhat ahhoz, hogy éveket adjunk az élethez, és életet adjunk az évekhez”- mondta Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.

Irodalom:

Hívjon minket!
Megosztás